Elég a lóhegyekből
az átkozott jó helyekből
írni sírni kis dalba
jobbra menni meg balra
minthogyha fontos lenne
cél nélkül élni egy zsebbe
mintha állandóan
hú de oly közel lenne
várandós anyákhoz
hasonulna az élet
Hordd ki hord hátha át hoz
a partra egy szép ígéret
széllel elszéled innen
a sajnos álmos kis ingyen
napom pedig ha nincsen
fegyver már a vitrinben
akkor ellenség sincsen
nincsen eldugott kincs sem
szirt szilánkján ha állok
föld felé rugkapálok
felettem égi árok
kormorán hadak, szállok.
a tó tükréből ha lát
makulátlan tisztaságom
tartsd nyitva még a szád,
hogy elnyeljen, mint egy álom
egy életem legyen
meg legyen hát egy halálom
túl a üveg hegyen
majd csak megtalálom
